Mágnes szalagok, lemezek, kazetták, CD-k… sorolhatnánk tovább a már sokszor eltemetett formátumokat, amelyek számtalanszor keltett halálhírük ellenére, még mindig köztünk vannak és ellenállnak, a zene fogyasztás legdrasztikusabb változásainak is. Az utóbbi évek legnagyobb változását az olyan zenei streaming platformok megerősödése jelentette, mint a Spotify, a Tidal vagy az Apple Music. Hogyan befolyásolják ezek a szolgáltatások a zenekiadásokat és a HiFi eszközök piacát? Mennyit számít egy dal hossza? Mi vagy ki dönti el, hogy mi kerül a legnépszerűbb számok közé? Számtalan hasonló kérdés vetődhet fel, amelyekre választ nem feltétlenül tudunk még adni, de a folyamatok alapos áttekintésével legalább a felvázolhatjuk a lényeges kérdések zömét.
Napjaink zenehalgátasi szokásainak legmarkánsabb jellemzője, hogy túlnyomórészt mobil eszközökön történik. Alig több, mint tíz éve indult ez a folyamat, a hordozható mp3 lejátszók elterjedésével, és az illegális zenei letöltések tömegessé válásával. Ám akkor még kevesen látták, hogy a megfelelő platformok megjelenésével az emberek könnyen visszaterelhetőek a legális zenefogyasztás útjára, amennyiben hasonlóan praktikus megoldásokat nyújtanak nekik… ugyanakkor magasabb minőségben. És persze továbbra is megmaradt a hagyományos formátumok rajongó tábora, akik tárgyként is igyekeznek birtokolni egy lemezt vagy egy CD-t és a az azok hallgatásával járó rituálék teszik számukra teljessé a zenehallgatás élményét.
Hogyan is néz ki a jelenlegi zenei piac?
Az olyan népszerű zenei szolgáltatók, mint a Spotify, a Tidal, az Apple Music vagy az Amazon Music, már a zeneipari bevételek 47%-a felett diszponálnak, ezáltal már diktálni is kezdik a tempót egy olyan piacon, ahol korábban hasonló cégek még jelen sem voltak. Hatásuk nem csak a zenehallgatási szokásokat változtatja meg, hanem sok esetben már az alkotói folyamatokat is átformálja.
Melyek a legnépszerűbb zenei műfajok?
Értelemszerűen mindegyik platform a saját algoritmusai szerint ajánl zenéket a felhasználóinak. Ezeknek az algoritmusoknak a működése, minden platform legféltettebb titka, így pontos működésük nem ismert. Az viszont nyilvánvaló, hogy a legpopulárisabb, sematikus popzenéket részesíti előnyben mindegyik, így az olyan kevésbé mainstream műfajok, mint rock vagy a hip-hop szinte mindegyik platformon alul vannak reprezentálva. A klasszikus zene pedig továbbra a hagyományos médiumok terepe maradt.
Most akkor az algoritmusok alakítják a zenei ízlésünket?
A platformok által használt kereső motorok sokkal hatékonyabbak a populáris zenék esetében, mint mondjuk a klasszikus zenék terén. Ha erről meg akarunk bizonyosodni végezzük el a következő kísérletet. Kezdjük el beírni a Spotify keresőjébe a következő szöveget: A little party never killed nobody. Minden bizonnyal az első 2-3 szó beírása után rögtön megjelenik találatként Fergie & Q-Tip ismert slágere. Most kezdjük el beírni a keresőbe a következő szöveget: Chopin Polonaise no 6. A találati listában különböző dalok, albumok és lejátszási listák fognak megjelenni. Tehát a klasszikus zenéket illetően, lényegesen több adat megadásával sem tudunk pontos találatot elérni. A pontos klasszikus zenei találatokhoz számos olyan típusú adatra is szükség van, aminek még a létezéséről sem tud számos felhasználó… ilyenek az opus- és jegyzékszámok, vagy a kiadók, karmesterek, előadók, kiadási évek pontos ismerete stb. Így a kevésbé populáris zenéket illetően a népszerű zenei streaming platformok kereső motorjai a laikusok számára hasznavehetetlenek és még a hozzáértőknek is kihívást jelenthetnek.
További problémát jelent, hogy az algoritmusok az új tartalmakat részesítik előnyben, így a klasszikus jazz és blues melódiák is kellő hátrányból indulnak – nem beszélve egy több száz éve írt szimfóniáról.
Mit számít, hogy milyen hosszú egy dal?! (…rengeteget számít)
Alkotói oldalról az egyik legkurrensebb problémának számít, a streaming szolgáltatók elszámolási rendszere. A Spotify például akkor fizet az előadóknak, ha az adott zeneszámból 30 másodpercet lejátszik a felhasználó. Ebből értelemszerűen adódik, hogy az egyre nagyobb számú és egyre rövidebb idejű tartalmak gyártói kerülnek jövedelmezőbb helyzetbe a platformon. Hiszen egy popsztár egy 3 perces dallal épp annyit keres mint egy nagyzenekar egy negyedórás etűddel. Így könnyen belátható, hogy nem érdemes azonos elszámolási rendszert vonatkoztatni Madonnára és Beethovenre.
Az elszámolási rendszer kiegyensúlyozatlansága, már jól belátható következményeket is generált. A Quartz szakemberei Kenya West lemezeit górcső alá véve vizsgálták a változó trendeket és könnyen kitalálható módon arra jutottak, hogy az albumokon egyre több, egyre rövidebb szám kapott helyet. Ugyanez a tendencia a billboard listákon is könnyedén lekövethető – a dalok átlagos hossza öt év alatt 20 másodperccel csökkent. A már a nevetségességig leegyszerűsített elszámolási rendszer vezetett oda, hogy több dal egyenlő több kattintás, több kattintás pedig egyenlő több pénz… Hogy ez meddig megy így nem lehet tudni. Ami biztos, hogy a Spotifyn a számok hossza 30 másodperc alá biztos nem fog lecsökkeni…
Hogyan és mivel hallgassuk a streamingelt zenét?
Visszatérve gondolatmenetünk elejére, manapság a zenehallgatás elsődlegesen mobil eszközökön történik. Magyarán az okostelefonokon, amelyek java részéből ráadásul már teljesen kikopott, a sokak által visszasírt, analóg fejhallgató csatlakozó is. Ideális eseteben így egy olyan Bluetooth-os fejhallgatót kell választanunk, amely képes kiszolgálni az általunk egyre olcsóban és egyre nagyobb felbontásban elérhető zenei tartalmakat is. Erre kiváló választás lehet a Denon AH-GC30 vezeték nélküli fejhallgató, amely zajszűrős fejhallgatóként is funkcionálva, bármikor a Zeneakadémia hangversenytermébe reptet minket, az aktuális metrópótló zilált valóságából
Ha nem csupán fejhallgatón hallgatnánk a stremelt zenét, válasszuk a Denon Home hangfalcsaládjának tagjait, amelyek a Home 150, Home 250 és Home 350, japánosan fantáziadús neveket kapták a keresztségben. Mindhárom hangfal hangja lenyűgöző, és a vezérlésükhöz használt Heos rendszer minden online zenei igényünk kielégítésére is könnyedén alkalmas. Senki nem vonta volna kétségbe, hogy a 110 éves japán gyártó bármikor könnyedén le tud gyártani néhány kiemelkedő minőségű aktív hangfalat… ehhez az évszázadnyi know-how-ból bőven van hova nyúlni… de ez manapság mit sem ér egy kellően könnyed vezérlést biztosító keretrendszer nélkül… ez pedig a Heosnak köszönhetően szintén adott…
Pár éve még sok hifis tagadta az efféle zenehallgatás létjogosultságát, most pedig nem győzik hasonlítgatni, a hirtelen szinte számolatlanul elérhető, kiugróan magas minőségű online felvételt… jogtisztán, a korábbi árak töredékéért.
Akkor most streameljem a zenét vagy pörgessem a fekete lemezt?
A stream már nem igazán elkerülhető formája a zenehallgatásnak, és praktikussága is nyilvánvaló. Nem igen találni már olyan audio rendszert a piacon, amely ne kínálna számos zenei szolgáltatót felhasználói számára. Ez a tendencia, csakúgy mint a zenei szolgáltatók piaca, még további dinamikus fejlődés elé néz. A szolgáltatóknak viszont át kell alakítaniuk elszámolási rendszerüket és kereső motorjaikat, hogy az igazi zenerajongókat is ki tudják szolgálni. Erre előbb vagy utóbb mindenképp sor fog kerülni, de a hagyományos formátumok ezt ugyanúgy túl fogják élni, mint az eddigi változások mindegyikét. A vinyl lemezek reneszánsza a legjobb bizonyítéka annak, hogy a felvétel kézzelfogható birtoklásának élménye, széles tömegek számára, a valódi zenehallgatás nyújtotta élmény kiemelkedően fontos részét képezi.
A zenei streaming és a lemezek pakolgatása egyáltalán nem két külön világ. Mindkettő meg tudja adni azt a fajta élményt, amit a zene adni tud. A formátum csupán másodlagos, de közel sem sokadlagos része zenei felvételek nyújtotta élmények csodálatos világának.
Denon Store
Csapata
